"Nem értelek." mondta nekem egyszer egy fiú. "Mért zárkózol el tőlem? Magadtól is elveszed a lehetőséget, hogy boldog legyél."
"Egy csomó jófiúval összejöhetne, de ő szarik rájuk. Az ő hibája, ha boldogtalan." így egy másik a hátam mögött. Azért a "csomó" erős túlzás.
"Ha folyton válogatsz, örökre egyedül maradsz." ezt is sokszor hallottam.
Miért is az az általános közvélekedés, hogy a nő tartós, komoly párkapcsolatban szeretne élni? Pontosítok: hogy a nő tartós, komoly párkapcsolatban akar élni, és aki ezt kínálja neki, az máris a megfelelő ember számára? Borzasztóan nevetséges tud lenni a férfiak részéről ez az építő kritikába burkolt általános sértettség, amiért nem kaptak meg valamit.
Igen, válogatunk. Ez a helyzet. Van, hogy azért, mert nem tetszel, olyankor nincs mit tenni. És van, amikor tetszel is, meg komoly kapcsolatot is akarsz, tehát látszólag minden együtt van... És mégse.
Amikor egy férfi arra van nagyra, hogy ő a jó választás számomra, mert ő komoly kapcsolatra vágyik, akkor nekem igenis, az a következő kérdésem, hogy "És azonkívül miért is?"
Lányoknak ismerős lehet a szituáció, hogy amikor randizol valakivel háromszor-ötször, és még nincs hiba, akkor a másik rögtön úgy gondolja, hogy akkor mi most összejövünk. És nem érti, mért nem hagyom magam megcsókolni. Azért, mert önmagában az a tény, hogy össze akarsz velem jönni, nem csábít el, ugyanis pár randiból nem ismerhetsz meg annyira, hogy komoly kapcsolatot akarj tőlem. Mennyit láttál belőlem, most komolyan? Mi derült ki rólam pár találkozás alkalmával, hogy be akard komolykodni magad az életembe? Ez leegyszerűsítve: "Van pasid? Nincs? Akkor járunk."
És akkor a következő kérdésem az, hogy miért is akarsz te komoly kapcsolatot? Néha meg se kell kérdezni, süt a fiú viselkedéséből a szerelem eszméje iránti rajongás, a bensőséges párkapcsolat gondolatának csodálata. De várjunk csak... hol vagyok ebben én? Ja igen. Sehol. Akkor inkább hagyjuk, jó?
Nem kívánok eszköz lenni arra, hogy más megnyugtassa magát. Kurvanagy közhely, de úgy tűnik, mégsincs eléggé megrágva, hogy minden nő arra vágyik, hogy önmagáért szeressék. Nem kell "a szeretni akarok valakit, te pont jó leszel." Nem kell a "te épp megfeleltél." Nem kell a "pont olyan vagy, amilyet elképzeltem magamnak." Nem kell az "azért kellettél, hogy szeress". Nem kell a "pont úgy érzem, hogy most bele tudnék kezdeni egy kapcsolatba". Nem. Nem! NEM!
Az kell, hogy előbb tudd, ki vagyok. Ha akkor is kellek, oké. Az kell, hogy " már ismerlek és téged akarlak." Az kell, hogy "eddig nem tudtam, hogy amit akarok, az te vagy." Az kell, hogy én legyek minden, amiről nem is tudtad, hogy kell neked. Az kell, hogy én kelljek.
És hogy akkor egyedül maradok? Lehet. De jobb nekem egyedül, mint együtt lenni valakivel, aki párkapcsolatra vágyott, és nem rám. Ez olyan, mint pizzát kérni egy olasz étteremben. Csak pizzát. Ha nem mondod meg, mi legyen rajta, akkor is kapni fogsz valamilyen feltétet. És ha az nem ízlik, persze panaszt teszel. Pedig pizza lényege a feltét.
Mindenkinek megvan a maga pizzája!!!!
Ha tetszett, oszd, vagy lájkolj!
