Tele van az internet a migránsokkal. Nekem meg a hócipőm az internettel.
Egyre jobban elmérgesedik ez a feszültség. Szilveszter óta már én sem tudom, mit gondoljak a kialakult helyzetről. Nem vagyok elkötelezett híve a sziklaszilárd meggyőződéseknek, mert szerintem csak a hülyék biztosak mindenben. De ma nálam is betették a kaput.
Egy ismerősöm még gimnáziumból, akit csak futólag ismertem, posztolt a Facebook hírfolyamában egy cikket, ami egy bizonyos dán pszichológus publikációira hivatkozva a közel-keleti országok házasságkötési szokásairól szólt. A cikk arról értekezett, hogy ezekben az országokban igen magas a rokonok közötti házasság aránya. A "beltenyészet", mint ahogy a cikk nevezi, generációkon keresztül öröklődő genetikai retardációt, az IQ-szint csökkenését, recesszív genetikai rendellenességeket, stb. okoz. Összefoglalva: tudományosan próbálta alátámasztani a konklúzióját, miszerint "az iszlám nem egyszerűen egy jóindulatú és erkölcsileg egyenértékű alternatívája a zsidó-keresztény hagyománynak." Ezt szó szerint idéztem.
Nem háborodtam fel, nem akadtam ki. Csak hirtelen úgy éreztem, hogy valami egyértelművé vált számomra. Nem hagyhattam a dolgot szó nélkül. Gondolkodtam pár másodpercig, mit írjak erre, hogyan reagáljam le a posztot, és hogyan tegyem helyére a srácot úgy, hogy ne fárasszam magam halálra megint egy újabb buta ember miatt. Végül egyetlen szót hagytam neki kommentben: fajelmélet.
Itt meghúztam a határt. Nem, nem mindig tudom, mi a leghelyesebb. Arról szól az életem, hogy keresem. Vannak egyértelmű szituációk: a sebesült embert nem hagyom az út szélén. Akik egy tömegmészárlás elől menekülnek, azokat beengedem a hazámba. Magyarán józan paraszti ésszel próbálok a helyesre törekedni. Mert ez a kötelességem. Ez nem vita tárgya.
Van, ami kevésbé egyértelmű: fenenagy femináci létemre nem vagyok biztos benne, hogy az iszlám országokból érkezett férfiaknak tartott felvilágosító órák nem lesznek hatékonyak, ahogy abban sem vagyok biztos, hogy eredményesek lesznek, vagy mennyire lesznek azok. Nőből vagyok, molesztáltak már, nekem is félelmetes a kölni eset. A napokban olvastam egy érdekes cikket arról, hogy míg nálunk a muszlim meg a migráns fogalma lassan egybemosódik a terroristával, addig náluk a nyugati nő fogalma a kurváéval. És ezért egyik felet se lehet hibáztatni: az ő konzervatív kultúrájuk találkozik a miénkkel, ami mindent szexualitással reklámoz, és ahol bárki lefeküdhet bárkivel. Nem tudják, mit gondoljanak. Menedékkérők egy csoportja nőket molesztál. Nem tudjuk, mit gondoljunk. Ésszerű felvetés, de azért bennem van az a deazértmégis. Igen, rossz és félelmetes érzés, hogy nem tudok eldönteni valamit. De nem takargatom ezt azzal, hogy úgy teszek, mintha tudnám, mi a helyes!
Igen, a rokonházasságból született gyermekek nagy vesztesek. Igen, pillanatok alatt létrejött egy égetően komoly kulturális konfliktus Európában. Igen, talán nem teljesen reális integrálni. Igen, ettől még a felvetés, miszerint takarodjanak vissza mind oda, ahonnan jöttek, szintén nem reális. Igen, félek.
És igen, tudományos alapokkal megpróbálni alátámasztani, hogy egy embercsoport vagy rassz alsóbbrendű, az helytelen. Onnan már csak pár lépés a népirtás, töriből tanultuk. Igen, tudom, hogy töriből nem a muszlimokról tanultuk ezt. Nem, nem mindig tudom, mi a leghelyesebb, mert emberből vagyok. De az biztos, hogy gyűlöletet kelteni, és akár elméleti szinten is legitimizálni egy embercsoport alsóbbrendűségét, nem több, mint bizonytalanságból és tájékozatlanságból született félelem elkendőzése gyűlölettel. Az egész arról szól, hogy a tudatlan emberek fenemód határozottnak érezhessék magukat.
Minden tiszteletem azoké, akik ebben a szituációban megpróbálnak helyesen cselekedni. A bizonytalanság ellenére nőként kiállni azok elé a férfiak elé, akikről nem tudod pontosan, mit gondolj, és tanítani őket. Egy ország vezetőjeként menekülteket befogadni, miközben a közvélemény fröcsög rád. Megpróbálni helyesen cselekedni nehéz, miközben mindenki körülötted bizonytalan, beleértve magadat is. Magabiztosnak látszani meg könnyű. De attól biztosan nem fogsz helyesen cselekedni.
Merj néha bizonytalan is lenni.
Ha tetszett a poszt, lájkold, oszd, vagy lájkolj Facebookon!
