Amiről már korábban is írtam, hogy szeretői, meg egyáltalán, szexkultúra Magyarországon nem nagyon van. (A magas arányú pornóletöltés nem számít annak. Bocsi, srácok.)
Az előző erre vonatkozó bejegyzés célzottan a fiúknak szólt, akik úgy kezelik az alkalmi partnereiket és a szeretőiket, mintha kurvák lennének. A mai bejegyzés pedig a lányoknak fog szólni, akik hagyják, hogy kurvaként kezeljék őket.
A szex lényege ugye - nem győzöm elégszer hangsúlyozni - a kölcsönös örömszerzés lenne. Ha tetszik, ha nem, a férfiaknak a szexért fizetniük kell. A kurvákat pénzzel szokás kifizetni. De hogyan fizetsz ki egy egyszerű lányt, aki csak szexelni akart? Pénzt nem fog elfogadni. Van erre egy gyönyörű kifejezés az angol nyelvben, ami tökéletesen leírja, amiről itt szó van: pay attention.
Ha nem kérsz pénzt a szexért, akkor a figyelmét és az odaadását köteles vagy megkövetelni a partneredtől. A tisztelet alap, a bunkóságot, a parancsolgatást nem tűrjük(hacsak nem az izgat fel). Férfiként, ha lefekszel egy nővel, és figyelmetlenül bánsz vele, az olyan, mint fizetés nélkül távozni egy étteremből. Ha utóbbihoz nincs pofád, az előbbihez se legyen. És ugye, milyen mérgesek a vendéglátósok, mikor ilyen történik? Na ugye. Az élet mást területein se nézzük ezt el senkinek, csak azért, mert olyan szépek a szemei, jó? És most hadd fordítsam ezt le magyarra banálisan egyszerű, de fájdalmasan szemléletes példával: Az egyéjszakás kalandokban a fiúk többnyire nem hajlandóak nyalni, de elvárják, hogy leszopják őket. Miért is? Mert a sok hülye ribanc megcsinálja. Ők a pincér, aki tétlenül nézi, hogy a potyázó vendég seggberúgás nélkül távozik.
Egyszer jártam úgy, hogy megtettem, majd teljes joggal elvártam egy fiútól, hogy tegye meg értem ugyanezt. A válasz az volt, hogy ő ilyet nem szokott csinálni, neki ez túl személyes, és hogy különbenis, mit gondolok. Túl személyes? A jó szopás bezzeg nem volt az. Amikor én a személyességtől féltem, nem fogadtam el az orális szexet, szóval hagyjuk már a bullshitet megint. És hogy én mit gondolok? Azt gondolom, hogy azt várom a másiktól, hogy tegye meg értem, amit én is megteszek érte. De a srác csodálkozott rajta, hogy kikeltem magamból, pedig azt gondolnánk, ilyen esetben minden lány kiakad. Neki ez mégis új volt. Azóta ha elmegyek valakivel, előre megmondom, hogy csak akkor csinálok ilyet, ha ő is. Nem azért, mert csak a visszatérítés érdekel, hanem mert egyszerűen sértő ez a hozzáállás. Amíg nem vagyunk a hálószobában, kénytelen rábólintani. Ha meg nem, akkor gumi. Ennyi. Önzőségre nincs kifogás! Fizess bazmeg. Fizess a punciért. Nem fekszem le veled, ha nem vagy hajlandó megcsókolni! Nincs szex, ha nem simogatsz, kibaszott fél órát rá lehet szánni egy egyéjszakásban is! Nincs durvulás, nem kérünk sajtreszelést! Ha azt kérek, majd szólok! Hagyd, hogy vezessem a kezed a testemen! Nem, nem azzal kezdünk, hogy az öledbe nyomod a fejemet. Leszel szíves tudomást venni a csiklómról! Nem parancsolhatsz nekem, hanem kérned kell! Lányok, legyetek egyenesek, legyetek karakánok, és kérjétek meg az árát annak, amit adtok! Adjátok magatokat drágán!
Azok a lányok, akik kérdés nélkül leszopnak bárkit, olyanok, mint a szolgáltatóiparban azok, akik nevetségesen alacsony áron nyújtanak silány szolgáltatást. Miattuk a jó szolgáltatóknak kell levinniük az áraikat. Az üzleti világban az ilyet üzletrontónak hívják. Magyarán ha más lányok kérdés nélkül leszopnak bárkit, akkor én leszek a hülye, hogy viszonzást várok. Pedig ha a lányok tudnák és megkövetelnék, ami jár nekik, akkor a fiúk kénytelenek lennének megadni. Minden lány! Mert az a fiú, aki életében csak egyetlen ilyen ribanccal találkozott, ezt veszi természetesnek. És fontos: ugyan én itt most a szexről írok, de ugyanez vonatkozik minden másra. Ahogy puncit nem adunk ingyen, úgy szívet sem. Mert ahogy egy egy estés szex egy minikapcsolat, amiben jár nekem az a kis simogatás, úgy egy nagy kapcsolatban jár nekem az a kis tisztelet.
Ribancok! Kikérem magamnak a viselkedéseteket! Kis öntudatosságot! Ne ribancok legyetek, hanem saját szexualitásukra tudatos hölgyek! Hogy egy olyan világban élhessünk, ahol a partnereink tudják, mi a tisztelet!
Köszönöm a figyelmet.
Ha tetszett, lájkolj, ossz, lájkolj Facebookon, vagy mindezt tetszőleges sorrendben! :)
A cikk első részéhez kattints ide.
